Az éves influenza védőoltások elsősorban az A és B törzsek ellen nyújtanak védelmet, mégis 75-80%-os az eredményességük.

Sajnos, két évtizedes történetük során a védőoltásokhoz kapcsolódott számtalan rémtörténet és pontatlanság sok embert arra késztet, hogy elutasítsa alkalmazásukat.

Bárkinek nyugodtan adható a védőoltás kivéve azokat, akiknek tojásallergiájuk van (az oltóanyagot tojás alapú talajon tenyésztett, majd elölt influenzavírusokból nyerik, és a tojásmaradványok az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okozhatnak).

Fontos az is, hogy a védőoltástól nem lehet influenzát kapni!

Szövődmények az eseteknek csak kis százalékában fordulnak elő, és rendszerint csupán lázból, hidegrázásból és fejfájásból állnak (a tünetek mindegyike az immunválasz része, nem pedig a védőoltás okozta betegség tünete).

Az egészségügyi szakértők nyomatékosan javasolják, hogy a különösen veszélyeztetett csoportba tartozók:

• így a 65 évnél idősebbek,
• a légúti betegségre hajlamosak,
• a szív-, tüdő- vagy egyéb krónikus betegségben szenvedők,
• a cukorbetegek,
• és az immunrendszer csökkent működésével járó kórképekben szenvedők mindenképpen kapjanak védőoltást!

Az orvosok azok számára is javasolják az oltást, akik nagy tömegben vagy annak közelében dolgoznak, illetve akik valamely szervezethez tartoznak – Mivel az influenza közvetlen érintkezés és cseppfertőzés útján terjed, és különösen fertőző a zsúfolt helyeken.

Az influenzavírus-törzsek egy része rendkívül változékony

Ezért az oltás csupán egy évre nyújt védelmet, és ősszel, közvetlenül az influenzás időszak kezdete előtt adják.

A védettség kialakulásához kb. két hétre van szükség. (A gyerekeknél gyakran az úgynevezett kettős immunizálást alkalmazzák, vagyis két hét különbséggel két oltást adnak.)

Ne feledje!

Az influenza elleni védőoltás a nátha ellen nem védi meg, mert azt más vírustörzs okozza!