Az antihisztaminok a szervezetben az allergiás reakció során felszabaduló természetes vegyületek (antitestek), a hisztamin hatását gátló szerek.
Az antihisztaminok enyhíthetik a szénanátha során fellépő könnyezést, orrfolyást és szájpadviszketést, de a rhinovírusok okozta nátha esetén, a vizsgálatok szerint, csekély pozitív hatásuk van.
Az 1987-ben végzett kettős vakpróbával kimutatták, hogy a rhinovírussal fertőzött csoportokban nem változtak lényegesen a tünetek és a nyáktermelés mértéke akár antihisztamint, akár placebót kapott a beteg.
Az antihisztaminok nátha vagy influenza esetében való alkalmazásának kettős negatív hatása lehet:
- Kiszárítják a nyálkahártyákat (éppen akkor, amikor az immunválasz arra támaszkodna, hogy az áramló nyák a behatoló vírusokat a nyirokkeringésbe és egyéb szűrőrendszerekbe szállítja),
- és emellett álmosítanak.
Ráadásul az antihisztaminok hatására a nyák besűrűsödik és áramlása lelassul (miközben kiszárad), ettől még inkább beszűkülnek a légutak, és végül a beteg köhögni kezd. Mellékhatásaik között pedig szerepel a szédülés, étvágytalanság, a száj kiszáradása, hányinger, látászavar és/vagy vizelési zavar.
Az antihisztamin-tartalmú náthaellenes szerekről azt hirdetik, hogy enyhítik az orrdugulást és a köhögést, valamint azt, hogy aktív hatóanyagaik gátolják a nyálkahártyák nyáktermelését, ugyanakkor csökkentik az agyban a köhögési ingert.
De már rámutattunk, hogy ha azt akarjuk, hogy immunrendszerünk a legbiztosabban elbánjon a vírusokkal, legfeljebb egy, legkellemetlenebbnek ítélt tünetet szabad kezelni. Válasszuk tehát a kevesebb hatóanyagot alkalmazó és irányítottabb kezelési módot -köhögésre köhögés elleni gyógyszert, vagy orrdugulásra nyálkahártya-összehúzó szert.
És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?