A fertőzések terjedésében és a járványok kialakulásában természetesen fontos szerepet játszanak a vírustörzs biológiai tulajdonságai, az emberek immunállapota, de még a modern közlekedési viszonyok is.

Korunk technikája – számos egyéb tényező mellett – az influenzajárványok terjedési sebességét is lényegesen megváltoztatta. Az 1918. évi „spanyolnátha” még csak kb. 50 kilométeres sebességgel terjedt naponta, az 1968-as évben kialakuló „hongkongi” vírus szinte napok alatt körbejárta a világot, bár nem azonnal okozott járványt.

Az influenzás megbetegedések járványtani szempontból lehetnek világjárványok (pandémiák), járványok (epidémiák) és szórványos (sporadikus) esetek.

A vírus három típusa abban is különbözik egymástól, hogy milyen típusú járványt okoz.

Világjárványt csak az influenza A-vírus okoz.

Az influenza B-vírus által okozott járványok viszonylag körülírt területekre terjednek csak ki, de szórványos esetek is előfordulnak.

Az influenza C-vírus kisebb házi járványokért és szórványos esetekért felelős, leginkább gyermekek között.

Az influenza A típusú járványok méretére jellemző, hogy hazánkban az elmúlt 10 év alatt, tehát egy olyan periódusban, amikor nem volt jelentős változás a felszíni fehérjékben, a bejelentett influenzás betegek száma meghaladta a 7 milliót.

A halálesetek száma hazánkban járványonként 100 és 1700 között változott. A halálesetek közel 80 százaléka a 60 évesnél idősebbek közül került ki. Viszonylag magas a csecsemők halálozási aránya is.

A szövődmények gyakorisága 1-2 százalék.

Az influenza járványtani sajátosságai

• Az influenzafertőzés forrása a beteg ember, valamint az olyan egyén, aki a betegség lappangási ideje alatt vírust ürít.

• Abban az esetben, ha valaki megkapta a fertőzést, a tünetek megjelenése előtti napon már fertőz, és ezt a tulajdonságát a betegség kialakulását követően a 4. napig megőrzi.

• A vírus cseppfertőzéssel terjed, ezért minden olyan körülmény, amely a légúti váladékcseppecskék levegőbe jutását, szóródását elősegíti, valamint az emberek közötti szorosabb kontaktust fokozza, nagyon kedvező körülményeket biztosít a járvány terjedéséhez.

• A vírus apró cseppecskékben, sokáig fertőzőképes marad, ha a levegő relatív nedvességtartalma alacsony és a környezeti hőmérséklet + 1 és + 8 °C között van. Egyebek mellett ezek a tényezők befolyásolják, hogy az influenzajárványok általában a téli időszakokban alakulnak ki (innen ered a február hónap neve: a láz hónapja).