Hallott már a koronavírusról?

A légúti betegségeket okozó ‘coronavírust’ (ejtsd.: koronavírus) az 1960-as évek közepén (feljegyzések szerint 1965-ben) azonosították.

Az elnevezése arra utal, hogy amikor Tyrrell és munkatársa, Bynoe először megpillantották elektronmikroszkóp alatt, a napkorongra emlékeztette őket – Persze más, gyakorlatibb oka is van. A koronavírusokat ugyanis nagyon nehéz tenyészteni, a szakirodalom szerint eddig mintegy harminc törzset sikerült csak izolálni. Ezért hosszú időn keresztül csak a nagyon jellegzetes elektronmikroszkópos kép volt az egyetlen iránytű a virológusok számára.

A tenyésztéssel kapcsolatos problémák miatt még ma sincs egyértelmű képünk arról, mekkora szerepet játszik ez a vírus a légúti betegségek kiváltásában!

A vírustörzs összetettségét jól példázza, hogy míg az emberben előforduló coronavírusoknak legalább három típusa létezik, addig az állatvilágban már nagyon elterjedtek az emberi coronavírusok rokonai. K

issé hasonlítanak ebben az influenzavírusra, azonban míg az influenzavírus közel hasonló tüneteket okoz az összes fogékony élőlényben, addig a koronavírus a betegségek széles skáláját képes kiváltani az állatokban. Csirkéknél fertőző légcsőhurutot okoz, egereknél májgyulladást, malacoknál agyvelőgyulladást, újszülött borjaknál és pulykáknál pedig gyomor-bél hurutot. (A vírusok között is létezik polihisztor!)

Járványtani jellemzők

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

A koronavírus-fertőzések leggyakrabban a téli, kora tavaszi időszakban fordulnak elő.

A felnőtteknél a téli időszakban jelentkező náthás megbetegedések 10—15 százalékát ez a vírus okozza. A virológusok azt nevezik náthának, ha a betegség fő tünete a nagy mennyiségű orrváladék képződése.

Gyermekeknél az első fertőzés általában már az iskoláskor előtt bekövetkezik és ezt követően a téli időszakban többször ismétlődhet. A fertőzések nagyon gyakran szóródnak a csalá-don belül.

A coronavírus által kiváltott nátha lappangási ideje hosszabb, mint az „igazi” náthavírus, a ‘rhinovírus’ esetében. A váladékképződés a coronavírus okozta betegségek esetén erősebb. A náthához ekkor rendszerint torokgyulladás és a nyaki nyirokcsomók duzzanata társul.

Ismerve azt, hogy a coronavírusok az emberen kívül milyen sokféle fajban okoznak betegséget, felmerül a lehetősége annak, hogy a banális náthán túl esetleg több, súlyosabb kórképért is felelőssé tehető!

loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.