Az influenzakutatás története – I. rész

541
HOZZÁSZÓLÁS:

A spanyolnátha-járvány pusztítását követően 1933-ban az angliai Orvostudományi Kutató Intézet (National Institute fot Medical Research) három kutatójának, Wilson Smith-nek, Sir Christopher Andrew-nak és P. O. Laidlaw-nak sikerült emberből influenzavírust kitenyészteni! Ekkor még nagyon nehéz volt a tenyésztési eljárás, ugyanis az emberi orrváladékot bakteriális szűrőn megszűrték, majd ezt vadászgörény orrába cseppentették.

A vadászgörény, szegény nem fogadta ezt a műveletet kitörő örömmel, ezért bizony a fertőzést és átoltást végző kutatók erős fémszálas kesztyűket használtak annak érdekében, hogy az állatok harapását elkerüljék. Ez a fajta kísérletezés egészen a harmincas évek végéig tartott. Ekkor fedezték fel, hogy a 8-11 napig előkeltett tyúktojás alkalmas lehet az influenza vírus tenyésztésére!

Az ötvenes években felfedezett szövettenyészetek segítségével sokat egyszerűsödött, ugyanakkor sokkal hatékonyabbá is vált az influenzavírus tenyésztése. Amikor pedig az elektronmikroszkóp segítségével már a vírusokat is láthatóvá lehetett tenni az emberi szem számára, végre megpillanthattuk az influenzavírust. canstockphoto11578701

A vírus képe:

Elektronmikroszkóp alatt általában a gömbre hasonlított, de gyakran találtak hosszúkás alakúakat is. A gömb mérete 100 nanométer (0,1 mikrométer) körüli volt.

A vírus belsejében – melyet egy speciális zsírokból álló membrán zárt el a külvilágtól – helyezkednek el a genetikai információt tartalmazó ribonukleinsav- (RNS-) szálak. Az influenza-vírus 8 fehérjéjére vonatkozó információt 8 darab, különálló RNS-darabka kódolja.

A vírus belsejében helyezkedik el még ötféle fehérje:

A ‘P1′, ‘P2’ és ‘P3’ jelzésűek olyan speciális enzimek, melyek a vírus-RNS megsokszorosítására szolgálnak. Az ‘7V7’ rövidítéssel jelzett protein (teljes neve: nukleoprotein), a nyolc darab RNS „csomagoló papírja”, ezek segítségével képesek az RNS-szálak a burkon belüli tér leggazdaságosabb kitöltésére. Az ötödik fehérje az ‘M’ (membránfehérje) elnevezést kapta. Funkciója, hogy a vírusmembránt belülről – mint egy kabátbélés – stabilizálja, illetve a vírusnak a gazdasejtbe történő behatolása után segít levenni a külső burkot.

A vírus burkának külső felszínén két fehérje található. A nagyobb méretű és a nagyobb számban jelen lévő fehérje neve: hemagglutinin (H), a kisebb számban Jelen lévő és kisebb méretű a neuraminidáz (N). A hemagglutinin fehérje segítségével kapcsolódik a vírus a gazdasejt felszínére, a neuraminidáz pedig egy enzimtulajdonsággal rendelkező molekula, amely a vírusnak a sejtből történő kiszabadulásában jut döntő szerephez.

A vírus belső fehérjéinek immunológiai tulajdonságai alapján a kutatók az influenzavírusokat 3 típusba sorolták, melyet az egyszerűség kedvéért az ábécé első három betűjével jelölték.

loading...
541
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]