Az influenza elleni védőoltás helyzete hazánkban

549
HOZZÁSZÓLÁS:

Magyarországon 1961 óta állítanak elő influenza elleni inaktivált oltóanyagot, melynek technológiáját Takátsy Gyula dolgozta ki. Az általa a hatvanas években kifejlesztett tisztítási-koncentrálási eljárás a csirkevörösvértest adszorpciót-elúciót követő dializáláson alapszik. Ezt követően a vírust formalinnal inaktiválják és alumínium-foszfát gélhez kötik.

A hazai vakcina külön tartalmazza az influenza A-törzseket és külön az influenza B-törzseket. Ennek oka az, hogy a B típusú vírusok (az A típusú vírusokkal ellentétben) alacsonyabb pH-n adszorbeálódnak jobban az alumínium-foszfát adjuvánsához (kiegészítőjéhez). influenza-04

Takácsy Gyula nevéhez nem csupán a hazai oltóanyag kifejlesztése kötődik: ő volt annak a világhírű, róla elnevezett „Mikrotitrátor”-nak a felfedezője, sőt az ötvenes—hatvanas években az előállítója is, mely jelentősen megkönnyítette a vírusok kutatásával kapcsolatos laboratóriumi munkát. Korai halála akadályozta meg, hogy ezért a felfedezéséért Nobel-díjat kapjon.

1995-ben a Johan Béla Közegészségügyi Intézet szakmai támogatásával felépült egy influenzavakcina előállítására alkalmas laboratórium, melyben megkezdődött a folyamatos ultracentrifugáláson alapuló „split”-vakcina kísérleti gyártása.

A vakcinatörzsek kiválasztása

A vakcinába kerülő vírustörzseket – a WHO ajánlásának megfelelően – évről évre a járványügyi helyzet elemzésének alapján választják ki. Magyarországon, a WHO által ajánlott törzsek mellé kerül a hazai izolátumok közül az, mely az antigén-szerkezeti vizsgálatok alapján a legnagyobb fokú eltérést mutatja az aktuális prototípushoz képest. A kiválasztáskor tehát a múlt eredményeit extrapolálják a következő évre.

A vakcina hatékonysága

Az 1962 és 1978 közötti vizsgálatok azt mutatták, hogy a Magyarországon előállított vakcina hatékonysága 25,4 és 76,5 % között változik, amely megfelelt a nemzetközi felmérésekben talált 30-80 százalékos hatékonysági értéknek.

A legalacsonyabb hatékonyságot 1978-ban találták. Ennek oka az volt, hogy abban az évben a járványt az A/USSR/90/77 (H1N1)-prototípustörzs okozta. Ez az altípus több mint 20 év után, váratlanul tért vissza, és így az előző évi ajánlásnak megfelelően készített vakcina ezt a törzset nem tartalmazhatta.

Különösen alacsony (3,3 %) volt a hatékonyság ebben az évben a 20 év alatti populációban, ugyanakkor a 20 évnél idősebbeknél 41,7 %-os értéket találtak. Ennek az a magyarázata, hogy a 20 évnél idősebb korosztály már egyszer vagy többször találkozott élete folyamán a H1N1 altípussal, így ők rendelkezhettek immunitással, amit a vakcina felelevenített, a specifikus immunstimulálás segítségével.

A vizsgálatok jól bizonyították, hogy a vakcina hatékonysága (azóta is) döntően attól függ, hogy milyen fokú a hasonlóság a járványt okozó és a vakcinában jelen lévő törzs között.

loading...
549
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]