A tüdőgyulladás a hörgők és a légzőhólyagok gyulladása, és lehet bakteriális vagy virális eredetű. Mindkét forma veszélyes, sőt végzetes is lehet, különösen kisgyermekeknél, 65 éves kor felett, illetve krónikus szív-, tüdőbetegeknél, cukorbetegeknél, illetve azoknál, akiknek károsodott az immunrendszere.

A náthával vagy influenzával együtt kialakult tüdőgyulladást másodlagos gyulladásnak, vagyis szövődménynek tekintik.

• A bakteriális tüdőgyulladás mindig orvosi kezelést igényel, mely általában tíznapos-kéthetes antibiotikus (például penicillin) kúrából áll. Amellett sok alkoholmentes folyadékot kell fogyasztani, és sokat kell pihenni.
• A tüdőgyulladás, főként annak virális formája, olyan gyorsan kialakulhat, hogy szinte egyszerre érkezik a náthával vagy influenzával.

A vírusos tüdőgyulladás a nátha és az influenza legsúlyosabb szövődménye!

• Hirtelen, minden előzmény nélkül lép fel, gyorsan fejlődik ki, és mivel nem bakteriális eredetű, az antibiotikumok sem hatnak rá.
• Életbevágó lehet az időben megkezdett kezelés, ezért rendkívül fontos, hogy tudjuk és felismerjük a kétféle tüdőgyulladás jellegzetes tüneteit.
• Ha nehéz vagy gyors a légzése, fáj a mellkasa vagy fullad, zihál, gyengének érzi magát, hidegrázása van, esetleg nagyon fáj a torka, és emellett rettentő kimerült vagy ingerlékeny, azonnal forduljon orvoshoz!

A köhögés típusa mindig árulkodó!

A bakteriális és vírusos tüdőgyulladásra egyaránt jellemző a legalább 38 fokos (legalább 2-3 napos tartós) láz, valamint a köhögés.

Tulajdonképpen egyedül a köhögés típusa segít eldönteni, hogy vírusos vagy bakteriális gyulladásról van-e szó:

• ha a köhögés során zöldes vagy barnás, kellemetlen szagú köpet ürül, az rendszerint bakteriális tüdőgyulladást jelez.
• A vírusos tüdőgyulladás viszonylag ritka, de életmentő lehet annak ismerete, hogy gyakran a lázzal egy időben Jelentkező, száraz, kínzó köhögés a betegség egyetlen biztos jele.